Címlap
  1. Ingyenes tankönyvellátásban részesül:
a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló, aki
  1. tartósan beteg
  2. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több
    fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
    fogyatékos,
  3. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban
    tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia,
    dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros
    aktivitászavar),
  4. három-vagy többgyermekes családban él,
  5. nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
  6. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A felsoroltakon túl, az iskola további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére.
 
  1. Tartósan beteg,
illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul; Az a 18. életévét betöltött személy, aki 18. életévének beöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag egy évig fennáll.
A tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról az igazolást a gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.
A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.
Az igazolás tartalmazza
  • első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e
  • a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
  • a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét.
Ha a szülő a szakorvos igazolásával nem ért egyet, az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól. Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű
családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.
A magasabb összegű családi pótlék az igénybejelentéstől (késedelmes igénybejelentés esetén az ellátás visszamenőleg csak két hónapra állapítható meg) a családi pótlékot annak a hónapnak a végéig folyósítják, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nagykorúvá válásáig a szülő részére folyósítják az ellátást. Ezt követően a nagykorú gyermek saját jogon igényelheti a családi pótlékot a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál.
Nagykorú esetén a Magyar Államkincstár hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetétől arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják ez esetben az igényt elbírálni.
A 18. életévét betöltött nagykorú gyermeknek választania kell, hogy a magasabb összegű családi pótlékot vagy a fogyatékossági támogatást kívánja igénybe venni, a két ellátást nem lehet egyidejűleg folyósítani.
Ha a nagykorú gyermek fogyatékossági támogatásban részesül, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, utána szülője (legfeljebb 23. életévének betöltéséig) kérheti a családi pótlék folyósítását.
 
Tartós betegségek és a hozzájuk tartozó szakorvosok:
 
A) 1. Anyagcsere és endokrin betegségek
A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek
Gasztroenterológiai szakorvos
B) Kardiológiai betegségek
Kardiológiai szakorvos
C) Vesebetegségek
Nephrológus, urológus szakorvos
D) Immunpathológiai kórképek
Speciális szakorvos
E) Haematológiai kórképek
Haematológiai szakorvos
F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák
Gyermek leukémia- és tumorcentrumok szakorvosa
G) Pulmonológiai kórképek
Gyermekpulmonológiai szakorvos
H) Neurológiai betegségek
Gyermekneurológiai szakorvos
I) Bőrgyógyászati betegségek
Bőrgyógyász, gyermekbőrgyógyász szakorvos
J) Egyéb krónikus betegségek,
illetve fejlődési rendellenességek
Speciális szakorvos
K) Érzékszervi fogyatékosságok
Szemész, illetve fülész, audiológus szakorvos
L) Mozgásszervi fogyatékosságok
Speciális szakorvos
M) Értelmi fogyatékosság
Különböző szakértői bizottságok szakorvosai
N) Pervazív fejlődési zavarok
Speciális szakorvos
O) Psychiátriai betegségek
Speciális szakorvos
P) Többszörös és összetett betegségek
Érintett szakorvosok
Q) Neonatológiai utóképek
Neonatológus szakorvos
 
 
2007. január 1-jén ismert volt, hogy az egyedülálló szülő által nevelt gyermek alanyi jogú támogatása a 2007. évi költségvetési törvény jóváhagyásakor megszűnt. Ebben az esetben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot célszerű megvizsgálni. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult az a tanuló, akinek a családjában az egy
főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át. Ha az egy főre jutó havi jövedelem összege ennél alacsonyabb, a település jegyzőjéhez lehet fordulni, kérelmet kell benyújtani. A jegyző határozatot hoz a jogosultság meglétéről.
 
3.   Normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni:
tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak kell tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében rögzített feltételeknek megfelelő gyermekeket, sajátos nevelési igényűnek kell tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában rögzített feltételeknek megfelelő gyermekeket. Fontos tudni, hogy gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után változatlanul nem vehető igénybe ezen a jogcímen újabb normatív kedvezmény.
Az iskolai tankönyvellátás esetén az iskola igazgatója felelős a normatív kedvezmények biztosításáért.
Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék
igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A felsoroltakon túl, az iskola további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges.
    Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel!